Egy valóra vált álom...

1.rész

Hirtelen jött meglepetés

   A történetem egy amarikai kisvárosban játszódik. A neve Louisiana.Bár nem tengerpart és nem is olyan nagyváros mint New York vagy Boston nekem megteszi.Szeretek itt lakni.

  Apuval és anyuval egy külvárosi kis házban lakunk. Az ablakom pont a parkra néz.Az iskola pedi nagyon közel van.

 Mesélek egy kicsit a családomról. Apu barna hajú barna szemű nagyon helyes. Taxisofőrként dolgozik.Anyu szőke, kékszemű és egy ügynökségnél dolgozik. én vöröses hajú vagyok és szeplős. Egyikőjükre se hasonlitok. A nevem Angelina Smith.

 A Loisianai középiskolába járok, idén voltam 11.-es. Ha nem lenne Jess és Connor soha nem élném túl a sulit.

 Jessica Parker a legjobb barátom már ovi óta.Connor Northam szintúgy. Nagyon szeretem mindkettőjüket.Jessicával a kedvenc sztárunk Nick Jonas. Oda vagyunk érte. A szobám telis tele van az ő poszterjeivel.Sokat álmodozom arról hogy majd egyszer találkozom vele, de ennek annyi az esélye mint annak ,hogy megnyerem a lottót.

 Tehát most is itt ülök az ágyamon és álmodozom.Mint álltalában Jessica törte meg a pillanatot.

 -Hahó, csukd be a szád még a végén belerepül egy légy!-mondta és meglengette előttem a kezét.Becsuktam a szám és megpróbáltam felidézni.hogy mit kérdezett az előbb.

 -Azt kérdeztem,hogy indulunk-e fagyizni?ugyanis Connor már ott vár ránk!

Oh, hát persze!Menjünk!-mondtam és felkászálódtam az ágyról.Lementünk a földszintre.Mivel a szüleim munkában voltak nekem kelett ügyelnem a házra.Tehát bezártam az ajtót és elindultunk a fagyizóba.Connor az egyik padon várt ránk.

 -Szia Connor!-köszöntötte Jess,aki olyan volt mint egy boldog kiskutya akinek hazatértek a gazdijai.

 -Sziasztok!Miujság?-kérdezte Connor mosolyogva.

 -Háát Angelina szokása szerint álmodozott!-kezdte Jessi.

 -Te is tudod ,hogy ez nem igaz! Ne higy neki Connor!-és beleboxszoltam Jess vállába.

 -De igaz!Totál belezúgtál!Mostanában másról se tudsz beszélni csak róla!Igazam van Connor?

 -Igazad van!- éretett egyet Connor is.

 -Gonoszok vagytok!Egyáltalán nem vagyok belezúgva.-morogtam.

 -Hát jó! Majd meglátjuk.De most nem akarunk fagyizni?-pattogott Jess.

 -De!

 -De!

Vettünk egy-egy gombóc fagyit és leültünk a parkban.Elnyaltuk a fagyinkat.Aztán mikor kifogytunk a témákból elindultunk hozzánk. Jessi egyszer csak lecövekelt.

 -Nick...Nick Jonas koncertet ad...nálunk.-sikkantott Jess.Bármennyire is titkolta én tudtam ,hogy szereti Nicket.

 -Persze!Ma már nem dőlök be neked!-sóhajtottam.

 -Nem!Nézd a plakátot!-megfogta a vállam és a helyes irányba forditott. Ahogy a szemem ráfókuszálta képre a lélegzetem is majd megált.Jessi ezt észrevette és gyengéden egy pad felé tuszkolt,majd leültetet rá.

 -Hahó,Angel!Jól vagy?

 -Ühümm.-csak ennyit voltam képes kinyögni.

A kedvenc énekes,szinészem idejön....ide a városba!Lassan múlni kezdett a rosszullét és meg tudtam szólalni.

 -Ez,ez csúcsszuper!

 -Most ti a kedvenc szinészetekről beszéltek?-értetlenkedett Connor.

 -Énekes!-mondtuk egyszerre Jessel.

 -Oké!Mit szólnál ha megvennénk a jegyeket?-kérdeztem.

 -Persze!-lelkendezett Jessica.

 -Ooké!Én ebből azthiszem kimaradok!-mondta Connor.

 -Persze!Akkor majd este találkozunk!-köszöntem el.

Elindultunk a belváros felé,ugyanis csak ott lehet jegyet kapni.Ekkor futottunk össze Asley Hendersonnal és a két csatlósával.Útáltam őket.

 -Sziasztok!-köszönt nekünk gúnyosan.

 -Szia Asley!Mijáratban?-kérdeztem.

 -Ugye ti nem jöttök a koncertre?Jess úgytudom anyádéknak nincs sok pénzük!-gúnyolódott.

 -Fogd be!-sziszegte Jess.-Ha tudni akarod ott leszünk a koncerten!

 -Igen?Ti lesztek a takaritó brigád?-vihogott fel. Ebből már nagyon elegem lett.Lenditettem a kezem egy pofonra de Jess gyors volt és elkapta a kezem. Asley pedig eltáncolt a vihogó képmásaival.Irtó mérges voltam.De ezt az érzést már csak fokozni tudta ,hogy elfogyott a koncertjegy. Itt lett elgem.Sirvafakdtam.

 -Majd bejutunk valahogy!-vigasztalt Jess,de láttam,hogy ő is nagyon szomorú.

 -Nem jutunk be soha!Soha nem láthatom Nicket!-morogtam.

Nem tudtunk micsinálni.Elköszöntem Jesstől és elvonszoltam magam hazáig.Felmentem az emeletre.Lefeküdtem az ágyra és csak bámultam a plafont. Az álmom szertefoszlott,hogy valaha is láthatom Nick Jonast énekelni.Nem akartam erre gondolni ugyhogy inkább felkeltem és felnyitottam a laptopom.Elinditottam a Chatet.Sajnos Jess még nem volt fenn,de Connor igen.

 -Szia!-irtam.

 -Hali!mien volt a vásárlás?-kérdezte.

 -Ne is mond!Borzalmas.

 -Miért nem kaptatok jegyet?

 -Pontosan!

 -Sajnálom.Pedig ez a koncert sokat jelentett volna neked,ugye?

 -Aham!

 -Akarod,hogy átmenjek?

 -Aa,most nem!De azért kösz.Szia.

 -Szia!

Lecsuktam a gépet.Nem volt kedvem vacsorázni ugyhogy csak lefeküdtem az ágyra és próbáltam elaludni.Sokáig tartott.

Itt vége az első résznek!

De igyekszem a másodikkal!

Addig is irhattok nyugodtan!

frizpacika@citromail.hu

Oldal: 1.rész hirtelen jött meglepetés
Egy valóra vált álom... - © 2008 - 2024 - egyvaloravaltalom.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat